2010. április 23., péntek

csak úgy

Hát elég rég írtam, szóval úgy döntöttem, hogy itt az ideje. Már a sokadik nap nélküle [ill. nélkülük (bár ezt még nem gondoltam végig magamban én se)], és még mindig iszonyatosan hiányzik. Úgy volt, hogy most utazunk hétvégén Encyvel Gyulára, de a tervünk meghiúsult. Ency anyja bevágta a durcit. :@ Felidegesített. Nem értem, hogy miért kell mindig minden számitásunkat keresztbehúzni, meg azt sem értem, hogy Ency miért nem áll már végre a sarkára és megmondja az anyjának, hogy már 18 éves lassan, és hagyja békén, mert ha ő Kukutyinba akar elmenni a saját pénzéből, akkor oda megy. Ha az anyja leáll vele veszekedni, akkor felveszi a cuccát és megmondja, hogy jó anyu elmentem. Csá. Majd jövök. :@ Ez is felidegesített.
Ma reggel felkeltem és hívott Ency, hogy feljön hozzánk az albiba. Mondtam, hogy ok. Akkor mondta, hogy nem engedi az anyja, szóval én elmentem az anyjához, de nem volt otthon, Visszajöttem és mondtam még 3 dolgot, hogy hogy tudnánk elmenni mégis. Hát egyiket sem tudtuk megvalósítani... de ehez csak úgy kellett volna hozzáállni ahogy mondtam. Dehát Cencőnek elég furcsa természete van. :D Az ember megválogathatja a barátait, a haverjait, ellenségeit, de a családját nem. Nekem szerencsére mindből kijutott rendesen. Igaz, hogy a családom elég defektes, de nagyon szeretem őket. :) Nekem van a világon a legjobb családom. :) Szegény Cencőmet ilyenkor úgy sajnálom, hogy neki így alakult a dolga család téren. :S Már semmi nem a régi. :D De legalább vannak barátai... ha van valami baja, hozzám mindig fordulhat. :) Max veszekszünk egy picit, meg kiabálunk egymással, de nem azért mert haragszunk egymásra, hanem mert Encynek megint kikészitett mind a kettőnket az anyja. :@
Nekem is van egy legeslegem, egy legem, meg vannak ŐK, meg a haverok. A legeslegemet, a legemet és ŐK-et szeretem a legjobban a barátaim közül, rájuk mindig számíthatok... szerencsére. :) Nah meg a családomra is számíthatok mindig. :) Dááájóóó :)
Utálom ezt a mai napot. Marika néni (asszem) már nem elsőnek húzta keresztbe a számításainakat. Pl.: Ugornya, Campus feszt, múlthét hétvége és még ezt a hétvégét is elbaszta. Fel fogom gyújtani ezt a nőt!! :@ Akkor leszek még nagyon kiakadva, ha a szülinapomra se fogja elengedni Encyt. Húúú... akkor már nagyon kisütné az agyam. Nah szal ott jártam, hogy visszajöttem, elmondtam a 3 dolgot, hogy hogy tudnánk menni, aztán Ency hazament, hogy beszéljen az anyjával. Aztán én megvártam, amíg nővéremnek elmegy a busza, és találkoztam egy sráccal. Úgy másfél órát töltöttünk együtt a nagytemplom előtt, aztán mentem vissza az albiba, aludtam egyet és jöttem haza. Úgy keltem fel, hogy iszonyatosan fájt a fejem mert még álmomban is a (már másodjára) meghiúsult út járt a fejemben, meg az, hogy ki miatt nem jött össze. :@
Nah mind1.. megyek és magamban folytatom a mérgelődésemet.

Ui.: Gergő! Ha olvasod, akkor csak mondom, hogy átadta Dóri az üzit, és a pénztárcámban van, majd odaadom neki és továbbítja neked. :D

Utó-utó i.: Drukkoljatok, hogy legalább a holnapi napom jól sikerüljön ezen az elbaszott hétvégén.

2010. április 15., csütörtök

....

Háth már elég rég nem írtam. Mostanában (úgy-ahogy) alakulgatnak a dolgaim, bár Zoli még mindig iszonyatosan hiányzik. Azt mondják, hogy az idő minden sebet begyógyít. Hát ezt szerintem nem igaz. Én minimum 10-et tudnék mondani, ami miatt ez nem igaz. Mostanában el vagyok Nádudvaron is, meg Debrecenben is, sőt mi több ahogy az időm engedi, utazgatok. Megpróbálok minél többet tanulni, ami nem mindig jön össze, de azért már valamit javítottam. Van egy olyan oldal, hogy mindeki.hu, és azon volt egy kérdés, hogy mit változtatnék meg az életemen. Semmit, mindent, néhány dolgot vagy elég sok mindent, de pár dolgot úgy hagynék, ahogy van. Hát én azt írtam, hogy néhány dolgot. A gyerekkoromat nem változtatnám meg, mert szerintem anyu tökéletesen nevelt minket, és mindig a leghelyesebb utat választotta és mindent megadott nekünk. Amiket megváltoztatnék, az önhibámon kívül történt, úgy, hogy senki nem tehet róla, a többi dologról viszont csak én tehetek. De a saját hibáiból tanul az ember. Nem igaz? Ezekben a hetekben nagyon elfáradtam, mert reggeltől estig rohanok, és amikor épp nem, akkor pedig alszok. Reggel szoktam tanulni is, mert máskor nincs rá energiám. Most beteg voltam egy hétig, szóval akkor nagyjából kipihentem magam. Az osztályozó vizsgám a 4. évvégére 3as lett, de nekem az tökéletesen megfelel. Még egy dolog: Az a paraszt Benő már megint zaklat. Áááá... kikészülök tőle. Pedig már a telefonszámom is megváltoztattam. Nem tudom, hogy miért nem tud már rólam leszállni. Zaklat a buzi hívásaival és sms-eivel, pedig senki nem kíváncsi rá. Jah, egyébként már megint ilyen-olyan pletykákat hallottam vissza magamról otthon, amik elég valótlan dolgok. Nem értem, hogy miért függnek mindig rajtam az emberek. "-.- Biztos jó szórakozás. Éppen hétvégére haza szoktam menni, és addig vagyok otthon, de mindig hallok magamról valamit, amit azt sem tudom, hogy melyik képzelgős, belőtt fogyatékos talál ki állandóan. "-.- Ez felháborító.
Mellesleg holnap el kell mennem a Rossmann-ba parfümöt venni :) Nem azért mert szükségem van még1re, hanem azért mert annak iszonyat jó illata van és nekem kell egy olyan. :D
Jah, nemsokára majd jönnek hozzám hajatfonatni. :) Hála drága lakótársamnak, Vikusznak :P Legalább lesz egy kis biznisz.... :D :D Nah én meg lépek, mert még van egy kis dolgom :)
Nah pusszpussz. :)

Jah, mellesleg most még nővéremmel is elég jól kijövök (és ez nagy szó). :)